Holnaptól nem érdekel
Bon-Bon – Duba Gábor

Holnaptól nem érdekel, hol jársz és kivel,
Hogy ki az újabb áldozat, ki téged elvisel.

Holnap már nem érdekel, miért voltál ilyen,
Ne magyarázz a lényeg az, hogy nem kellesz nekem.

Holnaptól nem érdekel már a folytatás,
Hogy mi az ábra s miért hazudsz, mint a vízfolyás.

Holnap már nem érdekel, mit mondasz nekem
És nem akarlak látni már többet, azt hiszem.

Még nem tollas a hátam,
Nehogy madárnak nézz.
Most jobb, ha lelépsz!

Menj, így jobb lesz talán,
Ne nézz bután,
Ezután csak a holnapnak élek.
Menj, így jobb lesz talán
S ne nézz így rám,
Ezután nem akarlak már téged.

Holnap már nem érdekel az, hogy mit csinálsz
És ne reméld, hogy felkavar, hogyha fejre állsz.

Holnaptól nem érdekelsz, bye-bye, ég veled!
De ne csináld a fesztivált, az nem áll jól neked.

Menj, így jobb lesz talán,
Ne nézz bután,
Ezután csak a holnapnak élek.
Menj, így jobb lesz talán
S ne nézz így rám,
Ezután nem akarlak már téged.

Nem vagyok én se talán a régi, hú baby.
Ideje volna lelépni…

Pia olimpia
Bon-Bon – Duba Gábor

Szomjazom, erre inni kéne
Gyerünk, rajta cimborák.
Bekerítjük a sört ma végre,
Csapra verjük az angyalát.

Gyere pajtás, ha a nóta száll
Tizenhat krigli után.
Aki bírja, dobogóra áll
A pia olimpián.

Hé, aranyapám a haveri kör úgy szép,
Ha nyel a gigám, ha folyik a sör, itt mi lesz még!?

Körbe jár, sehol nem áll meg a korsó.
Te fizetsz, ha nálad mégis kiürül.
Add tovább a sört, amíg az utolsó
Végleg elterül.

Ülj közénk, mégis meddig állsz ott
Bambán, mint egy hintaló?
Várnak rád a jó barátok,
A lányok és az ennivaló.

Hé, aranyapám a haveri kör úgy szép,
Ha nyel a gigám, ha folyik a sör, itt mi lesz még!?

Körbe jár, sehol nem áll meg a korsó.
Te fizetsz, ha nálad mégis kiürül.
Add tovább a sört, amíg az utolsó
Végleg elterül.

Szabad a gazdag
Bon-Bon – Duba Gábor

Fecseg a nőd, cseng a mobilod,
A márka ára rossz, de jól bírod.
Itt rövid a nyár, várnak Ibizán,
Vigyázz a vállad mindig tartsd lazán!

Királykék sportautó,
Nyitott, hogy lássák benne ülsz.
Turbó, az a jó,
Repül az úton s Te vele repülsz.

Kell még három elefánt, az úgyis elfér.
Kell még rózsaszínű kád s egy lila erkély.

Hajtani kell, túl nagy a család:
Anyád, a sok gyerek s a kiskutyák.
Egy jó feleség s egy szép szerető,
Egy hosszú combú, bomba, bamba nő.

Tiéd ez mind
S hogyha kevés, akár tovább is mehetsz még,
Mint vajban a kés.
Tudod a jóból sosem elég!

Kell még három elefánt, az úgyis elfér.
Kell még rózsaszínű kád s egy lila erkély.

Bármit megtehetsz,
Mert szabad a gazdag és szabad s vásár.
Minden ajtó tárva-nyitva áll!

Köszönöm, hogy vagy nekem
Bon-Bon – Duba Gábor

Nehezen találtam rád,
Csavarogtam hosszú éveken át,
Valahol mindig várt
Egy szerelem s egy forró ágy.

Sosem kellett több ennél,
Nem akartam jobbat, mint ami jár,
De a te lelkednél
Megpihennék már.

Hidd el, ha kell, elmondom százszor:
Köszönöm, hogy vagy nekem!
A legszebb dal sem szólhat másról:
Köszönöm, hogy vagy nekem!

Veled minden percem szép
S tudom azt, hogy végleg itt maradok.
Ami volt elmúlt rég,
Köszönöm, most jól vagyok.

Nehezen találtam rád,
De most végre nálad ébredek fel.
Nagyon sok éven át
Nem engedlek el.

Hidd el, ha kell, elmondom százszor:
Köszönöm, hogy vagy nekem!
A legszebb dal sem szólhat másról:
Köszönöm, hogy vagy nekem!

Veled maradok még,
Nekem ennyi elég.
Neked érezned kell,
Soha nem hagylak el.

Indulnom kell
Bon-Bon – Duba Gábor

Régen érzem már, az élet vár.
Minden percért kár, mi helyben jár.
Eddig minden szó a múltról szólt
És a legtöbb kép csak emlék volt.

Emlékezni nem kell,
Mert a tegnap rég elmúlt.
Eljön majd a reggel, a nap majd újra felkel,
Régóta hív már az út.

Indulnom kell már,
Érzem végre valaki vár.
Bárhol járok majd,
A lábam mindig hazatalál.

Annyit kérek még, hogy gondolj rám
És az út végén majd bújj hozzám.

Emlékezni nem kell,
Mert a tegnap rég elmúlt.
Eljön majd a reggel, a nap majd újra felkel,
Régóta hív már az út.

Indulnom kell már,
Érzem végre valaki vár.
Bárhol járok majd,
A lábam mindig hazatalál.

Én vagyok a király
Bon-Bon – Török Tamás

Hé, az öreg vekker úgy zörög,
Újra indulnom kell.
Úgy húz még vissza az ágy,
A zuhany ébreszt csak fel.

Nézd, az autóm megint úgy köhög,
Húsz éves, pihenne már.
Jó lesz a metró vagy a hév,
De a bérlet rég lejárt.

Az a jó, hogy a hétfő
Egy héten egyszer köszönt rám.
Csodaszép ez a hajnal,
De nekem ennél több jár.

Álmomban minden rendben és az a jó,
Én vagyok ott a király.
Százszor a mennyben járok, de tudom azt,
Ébren már senki se vár.

Hé, az ebédidő oly rövid,
Elég lesz néhány falat.
Nem baj ez is aranyat ér
S nem fekszi meg a hasat.

Nézd, az utcán ömlik a tömeg,
De haza sietni kár.
Egy sör, a TV, meg az ágy,
Engem mind haza vár.

Az a jó, hogy a hétfő
Egy héten egyszer köszönt rám.
Csodaszép ez a hajnal,
De nekem ennél több jár.

Álmomban minden rendben és az a jó,
Én vagyok ott a király.
Százszor a mennyben járok, de tudom azt,
Ébren már senki se vár.

Hétvégi királylány
Bon-Bon – Török Tamás

Múlnak az évek, hajtom a gépet,
Gyűröm rég s mindezt úgy unom.
Egy dolog éltet, csak látni téged
A hétvégén.

Oly csendben élek, nincsenek fények,
Csak szürkeség, de ha eljön a szombat,
Színre lépek s kereslek téged,
Készülj rám!

Nevess, hogyha kérlek,
Oly egyszerű a képlet:
Kényeztetlek téged,
Csak szombat este várj rám!

Hétvégi királylány
Jó volt veled az éjjel, de itt hagytál.
Hétvégi királylány
Sajnos apad a pénzem, kifosztottál.

Eljön a hétfő, álmodnom késő
Várni kell, az éjjel elmúlt.
Indul egy új hét, gyűjtöm a tőkét,
Kell a pénz.

Jön majd a szombat s te újra itt vagy.
Vágyom rád, óóóó úgy akarlak!
Te is érzed, oda vagyok érted,
Készülj már!

Nevess, hogyha kérlek,
Oly egyszerű a képlet:
Kényeztetlek téged,
Csak szombat este várj rám!

Hétvégi királylány
Jó volt veled az éjjel, de itt hagytál.
Hétvégi királylány
Sajnos apad a pénzem, kifosztottál.

Hajnali átutazó
Bon-Bon – Duba Gábor

Éjjel még a csend is más.
Fent az éj, mint egy mélyvizű, éjszínű tó.
Éjjel kell, hogy álmot láss,
Mert a szerelem hajnali átutazó.

Fogd a kezem, ne félj.
Gyere velem, miénk ez az éj.

Amíg a tűz csak értünk ég,
Amíg a csend is nekünk szól,
Amíg a kéz megérint még,
Amíg a vágy elvarázsol,
Ameddig te vagy az Ő,
Örök a múló idő.

Hűvös kint a hajnal még,
Lassan szökik a tél, de mi itt maradunk.
Nézz rám, szemed tengerszép,
Benne ragyog az ég s mi is benne vagyunk.

Fogd a kezem, ne félj.
Gyere velem, miénk ez az éj.

Amíg a tűz csak értünk ég,
Amíg a csend is nekünk szól,
Amíg a kéz megérint még,
Amíg a vágy elvarázsol,
Ameddig te vagy az Ő,
Örök a múló idő.

Reggel majd elmész, de az este újra nekünk jár.
Ez a sziget a tied, téged vár,
Ahol miénk a világ, gyere, köss ki hát,
Amíg nem sodor a tenger tovább.

 

Így van jól
Bon-Bon – Duba Gábor

Mindig messze van a túlsó part.
Mindig szembefúj a szél.
Mindig azt várom, hogy jobb lesz majd.
Mindig túl hosszú a tél, s ez így van jól,

De néha több is kell.
Kell egy intő jel.
Kell, hogy ne adjam még fel.
Hogyha nem vár majd ott a túlsó part,
Tudnom kell, hogy itt leszel.

Hidd el, hogy
Annyi mindent láttam és annyi mindent nem.
Annyi minden történt, hogy el kell hinnem.
Annyi minden rossz volt, és annyi minden szép.
Húúúú, várok még.

Van, hogy úgy érzem már nincs több út.
Azt kaptam csak, ami jár.
Minden itt maradt, mi rég elmúlt.
Késő visszamenni már és így van jól.

Elszakadt egy húr és elszabadul
Néhány rég elrejtett szó.
Senkiért sem szól,
Mégis így van jól.

És néha több is kell.
Kell egy intő jel.
Kell, hogy mégse adjam fel.
Mondd, hogy itt leszel.
Éreznem kell!
Tengerpart és napsütés
Bon-Bon – Duba Gábor

Érzem, hogy nemsokára
Leszáll majd a gép.
Ezt a percet vártam rég,
Mert nekem évek óta jár
Ez a nyaralás már.

Ez az a hely, ahol az ég
A földhöz ér,
Ahol nem tör rám a tél.
Azt mondják: „Érezd magad jól!”
Óh, és a reggae szól.

Tengerpart és napsütés,
Gyönyörű kék az ég.
Koktélbár és szenvedély,
Nekem ez épp elég.

Azt hiszem, itt maradok
Örökre, igen.
Tudom jó lesz majd nekem
És hogyha egyszer erre jársz,
Óh, itt mindig megtalálsz.

Tengerpart és napsütés,
Gyönyörű kék az ég.
Koktélbár és szenvedély,
Nekem ez épp elég.

Itt mindig jó az idő,
Nem jön a díjbeszedő.
Gyerünk, gyerünk itt az idő,
Vár a sok gyönyörű nő!

Óh, sok gyönyörű nő!

Tengerpart és napsütés,
Gyönyörű kék az ég.
Koktélbár és szenvedély,
Nekem ez épp elég.

 

Féktelen történet
Bon-Bon – Duba Gábor

Itt van a hétvége, jön a vasárnap,
Én meg csak fekszem és nyomom az ágyat.
Nem vagyok beteg, csak kicsit fáradt,
A fejem fáj, nagyon fáj!

Te vagy a bűnös, csak te tehetsz róla,
Azt mondtad, felszaladsz, de csak egy szóra.
Ki hitte volna, hogy ezek után
Kapásból lecsapsz rám?

Gyere, ne félj, végre itt az alkalom,
Most legyőzhetsz, ha nagyon akarom.
És ha te nyerted meg ezt az éjszakát,
Majd folytatjuk tovább.

Tested, egy átkozott bestia teste,
Ravaszul leste, hogy jöjjön az este.
Én meg csak álltam a karodba esve.
Te jó ég! Mi jön még?

Repül az órám és szakad a nadrág,
Sose volt jó rám és szerintem nagy rád.
Repül a gombod és szakad a blúz,
Vigyázz jól, hova nyúlsz!

Gyere, ne félj, végre itt az alkalom,
Most legyőzhetsz, ha nagyon akarom.
És ha te nyerted meg ezt az éjszakát,

Majd folytatjuk tovább.